
Ügyfélszolgálat:	+36703285493
Bemutatóterem:	+36703286774

HÍVJON MINKET !

Bemutatóterem és Webáruház

Megnyitottuk Bemutatótermünket!
1039 Budapest, Batthyány u. 35/A.

Megújult webáruház !

Q&P homoktűrő mélykútszivattyú WEBÁRUHÁZ

szivattyúk és kiegészítők webáruháza

Ciszterna

ciszterna Esővízhasznosításhoz hazai gyártású, könnyen szállítható és telepíthető ciszternákat forgalmazunk, igény szerinti csatlakozási lehetőségekkel.

Frekvenciaváltó

Aqua Frekvenciaváltó Professzionális szivattyú vezérlés, lágyindítással, teljeskörű motorvédelemmel, energiatakarékos szivattyú üzemeltetéssel.

Szivattyútechnika

Szivattyúk felépítése

- motor

Rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok találhatók a szivattyúinkon. Lehet 1 fázisú (230 V) vagy 3 fázisú (400 V). 1 fázis esetén általában a gyártók gondoskodnak túlmelegedés elleni hőkioldóról. 3 fázisnál a telepítőnek kell a helyszínen teljeskörű motorvédelmet, fázis-sorrend figyelőt felszereltetni, amely megvédi a szivattyút a lehetséges meghibásodástól. Léteznek előregyártott, komplett elektronikus motorvédő és ellenőrző egységek. 1 és 3 fázisú változatai a következő hibáktól képesek megvédeni a szivattyúkat: túlterhelés, feszültségingadozás, fáziskimaradás, rövidzárlat, szárazon- futás.

- szivattyúház

Kialakításánál meghatározó a szivattyú jellege. Egylépcsős készüléknél a házban csak egy járókerék helyezkedik el, a szivattyú tengelyén rögzítve.Többlépcsős készüléknél járókerekek és diffúzorok váltakoznak, annyi darab, ahány lépcsős a gép. A diffuzorok a szivattyúházban álló alkatrészek, ezekben forognak a járókerekek. Az önfelszívó szivattyúk jet előtétesek. Tehát a járókerék előtt található egy Venturi-elven működő ejector, melynek segítségével a készülék képes a szívócsőben lévő levegőt kidolgozni, vagy gázos vizet szállítani. Az ESPA termék szortimentben találhatók olyan vízszintes tengelyű többlépcsős szivattyúk, amelyeknél az önfelszívó szivattyúk szívási előnyeit kombinálták a többlépcsős szivattyúk kimagasló nyomóoldali teljesítményével. Ezt úgy oldották meg, hogy a járókerekek elé – a szivattyúházba - egy önfelszívó ejectort építettek.

- szívó-nyomó csonk

A szivattyúházba a szívócsonkon keresztül kerül a folyadék. A szívó- oldali kötések tömítettségének 100 %-osnak kell lenniük, nehogy levegőt szívjon a készülék. A szívóoldali csövek keresztmetszetét
minimum akkorára kell választani, mint a szivattyú szívócsonkja. A nyomócsonkon távozik a folyadék a készülékből. A nyomóoldali csövek keresztmetszetét érdemes akkorára méretezni, mint az adott szivattyú nyomócsonkja. Ha ez nem megoldható, akkor egy mérettel vékonyabb átmérőjű cső még rászerelhető, de a csőellenállás ugrásszerűen meg fog nőni. A centrifugál szivattyúk normál szívása 7 m, az önfelszívóké már több 8 m, ill. 9 m. A centrifugál szivattyúkat indítás előtt fel kell tölteni vízzel, a vízoszlopot a lábszelep tartja meg. Az önfelszívó szivattyúkhoz nem kötelező lábszelepet szerelni, de az üzembiztonság miatt ajánlott. Automata rendszernél (öntözőrendszer vagy házi vízellátás) pedig elengedhetetlen a használata. Első beindítás előtt a szivattyúházat minden esetben fel kell tölteni vízzel. Búvár-rendszerű szivattyúknál nincs szívócsonk, csak szívónyílás. Léteznek alsó-, közép- és felső szívású búvárszivattyúk.

- járókerék

Centrifugál lapát vagy periférikus járókerék. Minden szivattyúnk lapátja radiális (tengelyirányba érkezik a folyadék, majd a tengelyre merőlegesen távozik) átömlésű. Szennyvízre megkülönböztetünk vortex-járókerekes vagy aprítófejes szivattyúkat. A vortex-járókerekes
(ún. örvénykerekes) szennyvízszivattyúk nem aprítják a darabos részeket, hanem a járókerék a szivattyúházban mozgási energiát ad át a (darabos) szennyvíznek, és centrifugálisan oldalirányba továbbítja. Az ilyen készülékek adott szemcseméretig (30-60 mm) szabadátömlő keresztmetszettel rendelkeznek. Járókerék és szivattyúház kialakításuk teszi lehetővé a szennyvízben található darabos és szálas anyagok zavartalan szállítását. Az aprítófejes szennyvízszivattyúk apró darabokra aprítják a szennyvízben lévő anyagokat, majd úgy továbbítják. Szennyvízszivattyúk között viszonylag nagy emelőmagassággal rendelkeznek. Alkalmazásuk koptató közeget tartalmazó szennyvízre TILOS !

- szivattyú tengely

A motor tengelyének meghosszabbítása, ezen van rögzítve egy vagy több járókerék.

- tengely tömítés

Lehet szimmering vagy csúszógyűrűs tömítés (álló- és forgórészből áll). A szortimentünkben található minden készülék csúszógyűrűs tömítéssel rendelkezik. Tapasztalatok alapján ez a megoldás jóval hosszabb élettartamú, mint a szimmering. Főleg a búvár-rendszerű szivattyúknál jellemző a kettős tengelytömítés (szimmering-csúszógyűrűs tömítés, ill. dupla csúszógyűrűs tömítés).

.......................................................................................................................

Szivattyúk kiválasztása

Honnan kellene szivattyúzni ?

Kútból, ciszternából vagy élő vízből (tó, patak....stb.). Gyakorlatban a legsűrűbben kútból kell vízhez jutni, különböző célokra.

Milyen mély a kút ?

A kút jellegét tekintve megkülönböztetünk fúrt vagy ásott kutat. Fontos adat a szivattyú kiválasztásánál, hogy hol található vízadó réteg.

Hol helyezkedik el a nyugalmi, ill. üzemi vízszint ?

A nyugalmi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín, ha nincs a kútból vízkivétel. Az üzemi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín a kút folyamatos szivattyúzása mellett.

Fontos tudni, hogy időegység alatt mennyi vizet képes adni a kút, ill. mekkora vízelvételnél van a kút homokolási határa.

Milyen átmérőjű a kút ?

A legelterjedtebbek a 110 mm, 125 mm és 160 mm átmérőjű - azaz 4"-os, 5”-os és 6"-os - átmérőjű csőkutak, de léteznek ennél vékonyabb, ill. vastagabb átmérőjűek is.

A PVC 40-es, 50-es átmérőjű fúrt kutakhoz csak önfelszívó szivattyúkat lehet használni. Ezeknek a kutaknak hátránya a gyakori fellevegősödés, ill. a korlátozott vízhozam.

Amennyiben az üzemi vízszint a száraz beépítésű szivattyú szíváshatárán belül van, akkor normál szívású - 7 m - szivattyúk, vagy önfelszívó szivattyúk - 8, ill. 9 m szívás - jöhetnek számításba. Ha ennél mélyebben van az üzemi vízszint, akkor mélykútszivattyút kell alkalmazni, vagy a kút mellé olyan mély aknát kell készíteni, hogy az önfelszívó szivattyúk is fel tudják szívni a vizet. Ásott kútnál megoldás lehet az is, hogy a gyűrűkön belül egy tartószerkezetre helyezik az önfelszívó szivattyút olyan mélyre, hogy fel tudja szívni a vizet. Ez a megoldás a túlzott páratartalom miatt nem tökéletes! Ilyen esetben, ill. aknás megoldásnál a légtelenítési problémák miatt önfelszívó szivattyúkat ajánlunk. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gép az IP védettségének megfelelő környezetbe kerüljön !

Gázos a víz ?

Előfordul, hogy oldott gázok találhatók a vízben, amelyek a szivattyúkban kiválnak. A kivált gázbuborékok a hagyományos centrifugál szivattyúk üzemét megnehezítik, sőt lehetetlenné is tehetik. Gázos vízhez csak önfelszívó készülékek alkalmazhatók, mert képesek kidolgozni magukból a gázbuborékokat,. vagy mélykútszivattyúk, amelyek elmerülnek a vízben (nincsenek szívási problémák!).

Homokol a kút ?

Ivóvíz rendszereknél a megengedett max. homoktartalom 2,5 g/m3. Kutakból általában ennél több homok kerül a szivattyúkba, ezért méretezték a gyártók a készülékek homoktűrő képességét jelentősen a megengedett érték fölé. A szivattyúk általában 40-50 g/m3 homokot képesek kopás nélkül szállítani. A Q & P termékszortimentben találhatók olyan mélykút- szivattyúk, amelyek az átlagoshoz képest nagyobb homoktűrő képességgel rendelkeznek (120 g/m3). A megengedettnél nagyobb homoktartalom hosszú távon koptató hatású. Ezért kell a kút aljához képest kellő védőtávolságot kell tartani a lábszeleppel, vagy a búvárszivattyú szívónyílásával. A szivattyús rendszerekhez mosható betétes vízszűrőt ajánlott használni. Ha túlzott mennyiségben fordul elő homok a vízben, akkor a vízszűrő elé homokleválasztót (hydrociklont) érdemes beépíteni.

Milyen célra használják a szivattyút ?

Ha locsolás az igény, akkor a kút paramétereitől függően száraz beépítésű vagy mélykútszivattyút lehet alkalmazni. A szivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a geodetikus emelőmagasság és a csőellenállás összegén felül min. 2 bar (20 m emelőmagasság) nyomás maradjon kifolyási nyomásnak. Öntözőrendszereknél a rendszer nyomásigénye még több szokott lenni. Az öntözőrendszer nyomás és térfogatáram igényét a témával foglalkozó szakemberek határozzák meg, a rendszer jellegének függvényében. FONTOS, hogy mindig a kút paramétereinek megfelelően történjen az öntözőrendszer megtervezése. Gyenge vízadóképességű kutak esetén ciszternás rendszert kell kialakítani. A kútból egy kisebb vízszállítású szivattyú tölti a ciszternát, ahonnan egy kellő teljesítményű szivattyú megoldja az öntözőrendszer megtáplálását, vagy a házi vízellátást. A hagyományos kerti szórófejeknek általában 15 – 20 liter/perc vízmennyiség szükséges darabonként. A szivattyúkra ajánlott akkora keresztmetszetű nyomócsövet szerelni, mint amekkora az adott szivattyú nyomócsonkja. Ha ez nem megoldható, akkor egy mérettel vékonyabb átmérőjű cső még rátehető, de a csőellenállás ugrásszerűen meg fog nőni. Ha kisebb a csőátmérő, akkor több a veszteség.

Automata öntözőrendszer vagy házi vízellátás esetén a felszívási biztonság miatt önfelszívó szivattyúkat használunk. Ha az igénynek megfelelő paraméterekkel rendelkező szivattyút sikerült kiválasztani, akkor a nyomócsonkra fel kell szerelni egy nyomás- érzékelő-vezérlést (áramláskapcsolót). Ez a berendezés vezérli a szivattyút vízelvételtől függően, sőt szárazonfutás elleni védelemmel is el van látva.

Mélykútszivattyú alkalmazásával is kiépíthető öntözőrendszer vagy házi vízellátás. A szivattyú vezérlése megoldható nyomásérzékelő- vezérléssel (áramláskapcsolóval) vagy gumimembrános hydrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval. Miután a nyomócső felért a kútból, be kell építeni a rendszerbe egy nyomáskapcsolót, nyomásmérő órát, és egy hydrofor tartályt. A nyomáskapcsoló fogja vezérelni a szivattyú motorját vízelvételtől függően, a tartály pedig rugalmas víztartalékot biztosít. Ügyelni kell az ideális tartályméret kiválasztására. A rendszer jellegétől függ a tartály méretének meghatározása. A mélykútszivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a nyomáskapcsolónál maradó nyomásérték a nyomáskapcsoló kikapcsolási nyomását 15-20 %-kal túllépje. Nyomáskapcsolóink gyárilag beállított értékekkel rendelkeznek, de igény szerint tetszőlegesen átállíthatók. A szivattyúk vezérlése több szempontból előnyösebb nyomásérzékelő vezérléssel (áramláskapcsolóval). Házi vízellátás esetén viszont hatékonyabb és gazdaságosabb a nyomáskapcsolós, hydrofor tartályos megoldás. A háztartási használatban előforduló kis mennyiségű vízelvételeket, vagy a kis térfogatárammal történő használatot a membrános belsejű hydrofor tartály fedezi, kímélve a szivattyút a gyakori bekapcsolásoktól. Műszaki megoldásait tekintve a nyomásfokozás, a házi vízállátáshoz hasonló rendszer (gépegységek, vezérlés). Annyi a különbség, hogy a szivattyúra nyomással érkezik a víz, ezt a nyomást kell igény szerint fokozni. A bejövő nyomás és a szivattyú munkaponti nyomásának összege a végeredmény, a kimenő nyomás értéke. Nyomásfokozó méretezésekor is a munkapont meghatározása a lényeg. Nyomásfokozásra vízszintes tengelyű, többlépcsős, rendkívül zajszegény szivattyúkat alkalmazunk.
A kúthoz érdemes elhelyezni egy gépészeti aknát, amelyben kényelmesen kiépíthető a gépészet, motorvédelem és vezérlés. Az akna lehet betonból készített vagy előregyártott műanyag akna. Méretezésénél meghatározó a feladat jellege és a telepítendő gépészet.

Szennyezett vizek átemelésére, tartályok, zsompok, vízgyűjtők kiürítésére, csobogókhoz műanyagházas merülőszivattyúkat, ill. nagyobb teljesítményigény esetén fémházas szennyezett- vagy szennyvízszivattyúkat használunk.